Mi is a bioélelmiszer? Legjobban úgy írhatjuk körül, hogy nem a konvencionális mezőgazdasági keretek között megtermelt táplálék. Azaz, nem a nagyüzemi termelés gyümölcse, előállításához nem használtak műtrágyát, és a szokásos növényvédőszerek közül is korlátozottan, jól megválasztva alkalmaztak bármilyen vegyszert, így környezetét kevésbé szennyezték és magában a termékben is kevesebb mérgező anyag található.

Génkezelt kontra bio

A biotermelés Magyarországon a nehezen nyeri el létjogosultságát, a rendszerváltás előtti időszakban kifejezetten tiltották, de a politikai változás sem hozta magával a kedvező fordulatot: a megtűrt, de nem támogatott kategóriába sorolható ma. Ugyanakkor a génmódosított termények sem élvezik a döntéshozók támogatását, szerencsére Magyarországon ma nem lehet ilyen növényeket termeszteni.

Itt álljunk meg egy pillanatra és gondolkozzunk el azon, hogy kinek érdeke a génmódosított (rövidítve: gmo) termékek nevelése? Tudományos kutatás területén dolgozóknak csupán kis érdekük fűződik a témához, hiszen ki az, akit nem izgatna egy olyan kezelési eljárás, amely úgymond „természetes úton” teszi ellenállóvá a növényeket és gátat vet a mérgező növényvédőszerek alkalmazásának. A cél az, hogy a növények jó tulajdonságait felerősítsék, a negatív tulajdonságai helyett pedig még jobbakat fejlesszenek ki benne. Nos a kérdés csupán annyi, hogy mennyire tarthatjuk természetes eljárásnak a génmanipulációt…

A legnagyobb érdekelt fél azonban az a cég, amely a gmo terményeket forgalmazza. Kevesen tudják, hogy a termelőnek attól a cégtől kell a vetőmagot, a növényvédő szereket megvennie, akinek a terményt majd el is adja. Ráadásul egy olyan terület kármentesítése, amelyen valaha már termeltek gmo növényt sok időbe és pénzbe kerül. Így a gazda függésbe kerül a manipulált termék forgalmazójától, aki természetesen szabadon szabja meg nemcsak a vetőmag, a növényvédő szerek árát, de a felvásárlásét is.

Hogy hol tartunk ma a gmo növények fogyasztásában? Nos, ha a szója készítményeket nézzük (a nem bio szójakészítményeket), akkor az USA viszi a pálmát, ott kizárólag gmo szójatermékekkel találkozhatunk. Magyarországon finoman fogalmazva erős a lehetősége annak, hogy a különböző hús, és más ételkészítményekben adalékként felhasznált szója esetén gmo-val legyen dolgunk és szinte biztos, hogy az állati takarmányba kevert szója gmo termény.

Mi a különbség a bio és a gmo termények előállítása során?

1. A termelés körülményei eltérőek: a bio alapvetően több gondoskodást, odafigyelést igényel, növényvédőszerként inkább a természetes ellenségeket, a madarakat, baktériumokat, rovarokat használják.
2. A bio gazdálkodásnál nem a mennyiségi szempont az elsődleges, hanem a minőségi.
3. Egységnyi területen kevesebb bio terményt termelnek, így a talaj jó termőképességének megőrzéséhez kevesebb utánpótlást kell adni.
4. Mivel a növényvédelem nem olyan széles spektrumú a bio esetében, így eleve az ellenállóbb fajták kerülnek kiválasztásra.

Ellenállóbb növény, több vitamin?

A közvéleményben az él, hogy a bio termékek vitamintartalma magasabb, jobb élettani hatással bírnak. Egy humán táplálási kísérlet során a kíséreltben résztvevők egyik csoportja kizárólag bio élelmiszereket fogyasztott, míg a kontroll csoport a konvencionális termékeket. A kísérlet eredményeként kimutatták, hogy csak a bio táplálékot fogyasztók szervezetébe kerültek nagy mennyiségben olyan biológiailag aktív anyagok, amelyek a természetes ellenállást segítik elő. Egy másik kutatásban, ahol magukat a bio és konvencionális növények vitamin és más tartalmait vetették össze kiderült, hogy az előbbi csoport valóban magasabb ellenállóanyag koncentrációval rendelkezik. Így több antioxidáns, C-vitamin tarlálható benne. Hogy miért? Mivel a növény kívülről nem kap segítséget a kórokozókkal szembeni túléléshez, nem kap növényvédőszereket, így kizárólag saját immunreakcióiban bízhat, ezt kell megerősítenie ahhoz, hogy növekdeni tudjon.

Szántóföldtől az asztalig – avagy: mitől bio a bio?

Az élelmiszeripar az elmúlt 30-40 évben foglalkozik azzal, hogy egyre hosszabb eltarthatóságú termékeket gyártson. A tartósság ma közgazdaságilag indokolt: mivel olcsón élelmiszert csak nagy mennyiségben lehet előállítani, amit viszont a helyi piac nem tud felvásárolni, ezért szükséges, hogy a termék sokáig fogyasztható maradjon. A globális piac kialakulása hozta, hogy az élelmiszeripari termékekbe tartósítószer, színezőanyag, állományjavító, stabilizátor (…) kerül.

A bio termények azonban nem a globális piacra termelődnek, a bio élelmiszerek előállításánál nem a tartósságra koncentrálnak. Magyarországon minisztériumi rendelet írja elő, hogy a bioélelmiszerek gyártásánál milyen egyéb adalékokat és mekkora mennyiségben használhatnak fel és a jog szigorúan és erősen korlátoz. Természetesen a gyártó bele csempészhetne több vagy nem megengedett adalékot, de nagy valószínűséggel nem teszi ezt meg. Hogy miért? Mert a biotermék gyártók más szemléletmóddal rendelkeznek: nemcsak a saját gyermeküknek tekintik üzemüket, termékeiket, de a családjuk jövőjét is ebben látják, elhivatottak, akik tradíciót alapítanak és nem éri meg nekik az a kockázat, hogy „feketelistára kerüljenek”.

És ha mindez nem lenne elég: a biotermékek előállítására vonatkozó minőségbiztosítási előírások sokkal szigorúbbak, mint a többi terméké. A szabályok betartását a Biokontroll Hungária Kht. Ellenőrzi, az ő segítségükkel például az is nyomonkövethető, hogy az asztalunkra kerülő kenyér gabonáját ki és hol termesztette. Az alapanyag a szántóföldtől nyomonkövethető – ez olyan garancia, amit a hagyományos élelmiszerek nem képesek ma megadni.

Dr. Gyimes Ernő előadása alapján a jegyzetet készítette:
Shine