Vegetáriánus
Életmód
AlapÃtvány
Bejelentkezés
A düh lassÃtja a gyógyulást
Nem mindegy, hogy a haragunknak szabad utat engedünk, vagy megtanuljuk ésszerű határok közé szorÃtani. A Brain cÃmű brit tudományos folyóirat egyik cikke ugyanis azt állÃtja, hogy a magas vérnyomás és a stressz okozta egyéb tünetek megjelenése mellett a düh lassÃthatja a sebek gyógyulását is. A dühre hajlamos emberek között négyszer gyakoribb volt a négy napon túl tartó sebgyógyulás, mint azoknál, akik képesek voltak haragjukat elfogadható keretek között tartani. Nem volt azonban különbség a „kicsit dühös” és a „nagyon dühös” emberek sebgyógyulási ideje között.
Düh akkor alakul ki bennünk, amikor valamilyen fájdalom ér bennünket. Ez egyaránt lehet pszichés és fizikai fájdalom is, és a szervezet természetes reakciója az indulati válasz: vagyis dühbe jövünk. Valódi agresszió azonban akkor társulhat a pillanatnyi indulat mellé, ha valamilyen gondolat-társÃtással a fájdalom forrását, vagy okozóját fenyegetésként értékeljük.
Néha minden összejön
Erre nagyon egyszerű példa lehet, ha egy mögöttünk haladó ember véletlenül a sarkunkra lép. ElsÅ‘ pillanatban dühbe gurulunk, ám az esetek jelentÅ‘s százalékában úgy Ãtéljük meg, hogy az eset nem volt szándékos, Ãgy a pillanatnyi mérgünk szertefoszlik, és hátrafordulva már akár mosolyogva vagyunk képesek fogadni a „balesetet okozó” ember bocsánatkérését. Néha azonban a helyzet megÃtélése másként alakul. Talán azért, mert egyébként is haragszunk a mögöttünk haladó emberre, vagy emlékeztet valakire, akire haragszunk, vagy ez ma már az ötödik elszenvedett sérelem volt, ezért azt gondoljuk, hogy az illetÅ‘ szándékosan lépett a sarkunkra, s hiába a bocsánatkérés, nem fojtjuk vissza dühünket, hanem engedjük, hogy az kontrollálatlanul zúduljon az egyébként vétlen illetÅ‘re.
Nagy Péter
egészségügyi tanácsadó
http://tanacsok.atw.hu