Vegetáriánus
Életmód
Alapítvány
Bejelentkezés
Az Egészség-vár Alapítvány Alapító okirata
- Részletek
- Kategória: Hivatalos
Amely alapján az 1. pontban megjelölt alapító a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 74/A-74/F. §-ai alapján jogi személyként működő, közhasznú jogállású alapítványt hozzon létre a jelen, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt módosított és kiegészített okirattal, az alábbiak szerint;
1. Az Alapító neve:
Aranyi László
Tiszafüred 5350 Vajgyár utca 6.
2. Az Alapítvány elnevezése:
Egészség-vár Alapítvány a felnövekvő nemzedék lelki és testi egészségéért
Az Alapítvány nevének rövidítése: Egészség-vár Alapítvány
3. Az Alapítvány székhelye:
1173 Budapest Pesti út 57. II/9
4. Az Alapítvány jogállása:
Az Alapítvány jogi személy. Az Alapítványt a Fővárosi Bíróság a Pk. 69.540/1992. számú ügyben hozott végzésével a 3431. Sorszám alatt vette fel az alapítványok nyilvántartásába.
5. Az Alapítvány jellege:
Az alapítvány nyitott, ahhoz bármely természetes vagy jogi személy vagyonrendeléssel csatlakozhat, ha az alapítvány céljaival egyetért. Az Alapítvány kuratóriuma dönt a csatlakozás elfogadásáról vagy elutasításáról. Az alapítvány határozatlan időre jött létre.
6. Az Alapítvány célja:
Holisztikus gyógyító, kutató, oktató egészségmegőrző központ létrehozása, működtetése és az egészséges életmód kialakulását elősegítő önfejlesztő illetve továbbképző helyi közösségek kialakítása.
7. Az Alapítvány tevékenységének közhasznú jellege:
Az Alapítvány közhasznú szervezet, mivel a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló alábbi cél szerinti tevékenységeket, mint közhasznú tevékenységeket végez az 1997. évi CLVI. Törvény 26. § rendelkezései szerint;
1. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység,
4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
9. környezetvédelem
16. fogyasztóvédelem.
Az Alapítvány konkrét tevékenységei:
- egészséges életmóddal, környezetvédelemmel kapcsolatos rendezvények, családi napok, szervezése;
- testi-lelki egészséget elősegítős klubok szervezése;
- ismeretterjesztő kiadványok kiadása;
- vegetáriánus érdek és fogyasztóvédelem.
Az Alapítvány közhasznú jogállását a Fővárosi Bíróság a 16. Pk. 69.540/1992/6. számú ügyben hozott végzésével 2005. augusztus 17-én nyerte el.
Az Alapítvány vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez;
Az Alapítvány a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja;
Az Alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
8. Az Alapítvány vagyona:
Az alapítvány induló vagyona 30 000 Ft, azaz harmincezer forint pénzbeni hozzájárulás, amelyet az Alapító az alapítvány rendelkezésére bocsájt.
Az alapítvány induló vagyona az alapítványi cél megvalósításának a megkezdésére fedezetül szolgál. Az alapítvány induló vagyona a csatlakozók hozzájárulásaival bővülhet.
Az alapítvány vagyona bankszámlán helyezendő el, a Kuratórium jogosult az általa legkedvezőbb feltételeket biztosító pénzintézet megválasztására.
9. Az alapítvány céljára rendelt vagyon felhasználásának módja:
A célok megvalósítása érdekében felhasználható az alapítvány induló vagyona, annak hozadéka, továbbá a csatlakozások és kapott támogatások összege.
A vagyon felhasználása a Kuratórium döntése alapján különösen az alábbiak szerint történik;
Az alapítványi központ és a helyi szervezetek működéséhez szükséges épület illetve helyiségek igénybevételével kapcsolatban felmerülő költségek fedezése
- Az általános ismeretterjesztést lehetővé tevő rendezvények és kiadványok költségfedezete.
- Sportrendezvények szervezése, az ott elért eredmények díjazása.
- Az alapítványi céllal összefüggő tudományos, szakmai, művészeti előadások, kutatások és tevékenységek támogatása.
- Bio-kertészet kialakítása.
Az alapítvány működésének szervezésében jelentős részt vállaló közreműködők díjazása.
10. Az Alapítvány szervezete, tisztségviselők
Kuratórium
Az alapítvány ügyintézője, vagyonának kezelője, és képviselője az Alapító által jelölt 3 tagú Kuratórium, amely gondoskodik az alapítvány gazdálkodásáról, a működéséhez szükséges dologi és adminisztratív feltételek biztosításáról, az alapítványi célok megvalósításáról.
A Kuratóriumot az alapító jelöli ki tisztség szerint, határozatlan időtartamra jelen alapító okiratban.
Nem lehet a kuratórium elnöke vagy tagja az a személy, aki két évre visszamenőleg olyan közhasznú szervezetnek volt vezető tisztségviselője, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
A Kuratórium tagjának jelölt személy köteles az alapítót előzetesen tájékoztatni arról, hogy vezető tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
A Kuratórium
a) A Kuratórium tagjai:
Elnök: Jakus Orsolya
1173 Budapest, Pesti út 57.
Alelnök: Komoróczki Dóra
1171 Budapest Andrásfa utca 35.
Kuratórium tagja: Vass Csaba
6050 Lajosmizse Szent Lajos utca 12.
Az alapítvány képviselője a kuratórium. A kuratórium nevében annak elnöke és alelnöke önállóan jogosultak az alapítványt harmadik személlyel szemben képviselni, érvényes jognyilatkozatot tenni.
Az Alapítvány bankszámlája felett való rendelkezéshez minden esetben a kuratórium elnökének és alelnökének együttes aláírása szükséges. Utalványozási jogot két kuratóriumi tag együttesen gyakorolhat.
Az Alapító szándéka szerint a kuratórium tagjai – tekintettel arra, hogy az alapítványi cél megvalósítása folyamatos és időigényes, kreatív jellegű közreműködésüket igényli – a költségeik megtérítésén felül külön díjazásban részesülhetnek. A kuratóriumi tagok díjazása azonban csak az alapítványi vagyon megfelelő mértékű növekedése esetén válik esedékessé és a vagyon nagyságához képest nem válhat aránytalan mértékűvé. A Kuratórium egyes tagjainak díjazásáról a Kuratórium dönt (az érintett tag azon határozat meghozatalában nem vehet részt). Az Alapító a vagyonfelhasználást e vonatkozásban különös figyelemmel kísérni.
Indokolt esetben a Kuratórium alkalmazottat foglalkoztathat, vonatkozásában a munkáltatói jogokat a Kuratórium gyakorolja.
b) A Kuratórium feladat- és hatáskörei:
Az alapítvány vagyonának gyarapítása és cél szerinti felhasználása.
Dönt a felajánlások elfogadásáról.
Döntés az alapítványi cél érdekében a vagyoni alap hozadékának és más alapítványi pénz- és eszközállomány felhasználásáról (a támogatandó tevékenységekről és a támogatás mikéntjéről, illetve mértékéről), a Kuratórium által ismertté vált szükségletek szerint, esetenként pályáztatás útján.
Az alapítvány éves beszámolójának elkészítése, és elfogadása, az általános határozatképességi szabályok szerint.
Az éves közhasznúsági jelentés elfogadása.
Az alapító okirat előírásait figyelembe véve a Kuratórium működése részletszabályainak ügyrendben történő megállapítása.
Az alapítvány céljával összhangban vállalkozási tevékenység végzése, abban való részvétel.
Munkáltató jogok gyakorlása az Alapítvány alkalmazottai felett.
Döntés esetleges hasznot hajtó befektetésekről.
Részvétel más alapítványi, illetve egyéb pályázatokon.
Az alapítvány működése nyilvánosságának biztosítása.
c) A Kuratórium (testületi) működése
A Kuratórium feladat és hatáskörét testületként gyakorolja, döntéseit szavazással hozza.
A Kuratórium szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik. A Kuratórium üléseit az elnök írásbeli meghívóval (a tervezett napirend közlésével) hívja össze úgy, hogy a testület tagjai (valamint a tanácskozási joggal résztvevő meghívottak) legalább az ülés előtt 10 nappal a meghívót kézhez kapják.
A Kuratórium ülései nyilvánosak, azon bárki tanácskozási jog nélkül részt vehet.
A Kuratórium az ülések nyilvánosságának biztosítása érdekében a Kuratóriumi ülés helyét, idejét és napirendjét tartalmazó közleményt helyez el az Alapítvány internetes honlapján az ülést megelőző 10 nappal korábban.
A Kuratórium akkor határozatképes, ha azon mindhárom kuratóriumi tag jelen van. A testület ülését az elnök, vagy az általa megbízott tisztségviselő vezeti.
A Kuratórium döntéseit és határozatait nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza.
A Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa a határozat alapján
- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az alapítvány cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.
A Kuratóriumi ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az üléseken esetenként választott (vagy felkért) jegyzőkönyvvezető vezet s a levezető elnök és egy Kuratóriumi tag ír alá. A jegyzőkönyv jelenléti ívvel alátámasztva tartalmazza a megjelent Kuratórium tagjainak létszámát, (a tanácskozási joggal résztvevőket), a szavazatok pontos, számszerű arányát (a döntést ellenzők, és tartózkodók személyét), az ülésen történtek menetét, a hozott határozatokat, döntéseket, azok pontos tartalmát és hatályát.
A Kuratórium elnöke köteles gondoskodni arról, hogy a Kuratóriumi ülést követő 3 munkanapon belül a jegyzőkönyv írásba foglalása megtörténjen.
A Kuratórium a döntéseit a jelenlevőkkel szóban, a távollévőkkel és azokkal akikre a határozat rendelkezést tartalmaz írásban közli. Ezen túl a Kuratórium a határozatait az alapítvány székhelyén található „Alapítványi hirdetmények” tábláján 15 napos kifüggesztés útján közzéteszi.
A Kuratórium (ezzel megbízott tagja útján) köteles gondoskodni a Határozatok Nyilvántartása vezetéséről. Ebben a körben arról, hogy 3 munkanapon belül bevezetésre kerüljön a Kuratórium határozatainak pontos tartalma, időpontja és hatálya, utalva a Kuratóriumi ülés jegyzőkönyvére, amelyből a határozatot elfogadók és ellenzők számaránya és személye is megállapíthatók.
A Határozatok Nyilvántartása, a Kuratóriumi ülési jegyzőkönyvvel együtt a tagok által, az ellenőrzésre jogosult szervek által, s az érdekeltség igazolása mellett bárki által megtekinthető.
A Kuratórium évente egyszer írásban beszámol az Alapítónak a tevékenységéről és az alapítvány gazdálkodásáról.
Jelen alapító okirat rendelkezéseivel összhangban a Kuratórium a működésének részletszabályait, különösen a tisztségviselők közti feladatmegoszlást ügyrendben állapítja meg.
11. Felügyelő Bizottság
Az alapítvány gazdálkodásának, működésének ellenőrzésére az alapító két tagú Felügyelő Bizottságot hoz létre.
A felügyelő bizottság tagjait az Alapító kéri fel határozatlan időre. A felügyelő bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatóak. A felügyelő bizottság tagjai vezető tisztségviselőnek minősülnek.
a) A felügyelő bizottság tagjai:
1. Ferencz Anita (1173 Budapest, Borsó utca 10, anyja neve: Baknász Beatrix) felügyelő bizottsági elnök
2. Földi Zsuzsanna (1181 Budapest, Hosszúház utca 9) felügyelő bizottsági tag
b) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
- a Kuratórium elnöke vagy tagja
- az Alapítvánnyal – a megbízatásán kívül – más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik,
- az Alapítvány cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat – illetve
- az a.)-c.) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
c) Nem lehet az Alapítvány felügyelő bizottságának tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerint köztartozását nem egyenlítette ki, annak megszűnését követő két évig.
d) A felügyelő bizottság tagjai kötelesek tájékoztatni az Alapítót és a Kuratóriumot, amennyiben más közhasznú szervezetnél vezető tisztségviselői megbízásuk keletkezik, és a megválasztást megelőzően a jelölt is köteles arról nyilatkozni, hogy más közhasznú szervezetnél fennáll-e vezető tisztségviselői megbízatása vagy sem.
e) A felügyelő bizottság tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben nem részesülnek. A felügyelő bizottság tagjai megbízatásukat az alapító okirathoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják.
f) A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg – amely nem lehet ellentétes az alapító okirattal -, és a szerint működik.
g) A felügyelő bizottság szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal ülésezik.
h) Az ülések összehívását a felügyelő bizottság bármely tagja írásban kezdeményezheti. A tagokat a napirend közlésével az ülésnap előtt legalább nyolc nappal írásban vagy telefonon értesíteni kell.
i) A felügyelő bizottság ülése határozatképes, ha azon mindkét tag jelen van. A határozatképtelenség esetén a megismételt ülést – azonos napirendi pontokkal – legalább nyolc napos időközzel kell kitűzni.
j) A felügyelő bizottság ülései általában nyilvánosak, üléseiről jegyzőkönyvet készít, határozatairól nyilvántartást vezet. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét, idejét, a jelenlevő tagokat, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi határozatot támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. A felügyelő bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni – neve feltüntetése mellett - a döntésre leadott szavazatát.
k) A felügyelő bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult az Alapítvány működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, felvilágosítást, tájékoztatást a Kuratóriumtól, az Alapítvány könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Kuratórium ülésein tanácskozási joggal részt vehet.
l) A felügyelő bizottság köteles a Kuratóriumot tájékozatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
- az Alapítvány működése során olyan jogszabálysértés, vagy az Alapítvány érdekeit egyébként sértő olyan magatartás (mulasztás) történt, amelynek megszűntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Kuratórium döntését teszi szükségessé;
- a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel.
m) A Kuratóriumot a felügyelő bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Kuratórium összehívására a felügyelő bizottság jogosult.
n) Ha a Kuratórium a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeleti szervet.
o) A felügyelő bizottsági tagság megszűnik:
- a tag halálával,
- lemondással,
- az Alapító által történő visszahívással,
- az alapítvány megszűnésével.
12. Az alapítvány gazdálkodása:
Az alapítvány az alapító okiratban meghatározott cél megvalósítása érdekében önállóan gazdálkodik.
Az alapítvány gazdálkodására az alapítványok gazdálkodó tevékenységéről szóló mindenkor hatályos jogszabályok, pénzügyi és számviteli rendelkezések irányadók.
Az Alapítvány vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Az Alapítvány a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.
Az alapítványnak, mint közhasznú szervezetnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.
Az alapítvány bevételei (különösen):
a) az alapítótól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány;
b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
d) a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel;
e) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel;
f) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel.
Az alapítvány költségei (különösen):
a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
d) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.
Az alapítvány, mint közhasznú szervezet nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
Az alapítvány, mint közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elkészítése és elfogadása a Kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik. A kuratórium az alapítvány éves beszámolóját a határozatképességre és a határozathozatalra vonatkozó alapító okirat szerinti általános szabályok szerint fogadja el.
A Kuratórium köteles az éves beszámolóval együtt legkésőbb a tárgyév mérlegfordulónapját követő 150 napon belül a közhasznúsági jelentés elfogadásáról határozni.
A Kuratórium köteles továbbá az elfogadott közhasznúsági jelentést a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját honlapján, illetve az alapítvány székhelyén lévő hirdetmények tábláján a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni.
A közhasznúsági jelentés tartalmazza:
a) a számviteli beszámolót;
b) a költségvetési támogatás felhasználását;
c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
d) a cél szerinti juttatások kimutatását;
e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
Az Alapítvány éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.
Az Alapítvány Kuratóriuma köteles befektetési szabályzatot készíteni és elfogadni amennyiben a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § k.) pontja szerinti befektetési tevékenységet végez.
13. Az alapítvány közhasznú működésével, a működés nyilvánosságával kapcsolatos egyéb rendelkezések
Az Alapítvány, mint közhasznú szervezet működése során keletkezett iratokba való betekintést bárki részére az Alapítvány székhelyén a Kuratórium elnökénél lehet kezdeményezni. Az iratokba való betekintést az igénybejelentés beérkezését követő 15 napon belül az Alapítvány Kuratóriumának elnöke, vagy az általa megbízott személy köteles biztosítani.
A bárki által megtekinthető iratok köre nagyrészt azonos azzal, amelyek az Alapítvány internetes honlapján egyébként is a nyilvánosság számára közzétételre kerül.
Az Alapítvány működése során keletkezett határozatainak, továbbá a közhasznú szolgáltatások igénybevétele konkrét módjának, valamint a beszámolók közlésének nyilvánosságát az Alapítvány akként biztosítja, hogy az internetes honlapján közzé teszi a beszámolókat, valamint a szolgáltatások igénybevételének módjára vonatkozó határozatait. A működés és az iratok közzétételének nyilvánosságának biztosítása a Kuratórium feladata, amelyet megbízott tisztségviselő tagja útján köteles végrehajtani.
Az Alapítvány, mint közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az eszerint igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.
Az Alapítvány, mint közhasznú szervezet a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
Az Alapítvány váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
Az Alapítvány a vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, illetve az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.
Az Alapítvány, mint közhasznú szervezet 60 napon belül köteles kérni a közhasznú jogállás törlését, ha a működése a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 4. §-ában foglalt feltételeknek nem felel meg.
Az Alapítvány a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles az esedékes köztartozásait rendezni.
14. Az Alapítvány felügyelete
Az Alapítvány feletti adóellenőrzést az Alapítvány székhelye szerint illetékes állami adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, a törvényességi felügyeletet pedig - a közhasznú működés tekintetében - a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.
Ha az Alapítvány olyan tevékenységet végez, melyet a jogszabály feltételekhez köt, e tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező állami szerv a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint gyakorol felügyeletet.
15. Az alapítvány időtartama és megszűnése
Az alapítvány határozatlan időre jön létre. Az alapítvány megszűnésére, illetve megszüntetésére a Ptk. 74/E. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az alapítvány megszűnése esetén az alapítvány hitelezők kielégítése után megmaradt vagyonát más hasonló célú alapítványnak kell átadni.
16. Vegyes rendelkezések
Jelen alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., valamint a közhasznú szervezetekről szóló, módosított 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései, valamint az alapítványokra vonatkozó egyéb jogszabályok előírásai irányadók.
Jelen módosított alapító okirat rendelkezései az alapító okirat módosításának tudomásul vételéről, illetve az Alapítvány nyilvántartott adataiban bekövetkezett változások átvezetését elrendelő bírósági végzés jogerőre emelkedését követő időtől hatályosak.
Alulírott alapító a jelen alapító okiratban - halálom esetére - kijelölöm a Ptk-ban biztosított alapítói jogaim gyakorlására (Aranyi Mónika, Tiszafüred 5350 Vajgyár utca 6).), akire halálom után az Alapítvány vonatkozásában az alapítóra vonatkozó rendelkezések az irányadók. Tudomásom van arról, hogy a kijelölést a bírósági nyilvántartásba vételt követően nem vonhatom vissza.
Aranyi László
sk.