Két nagyszerű növényről adunk közre egy rövid összefoglalást. A sütőtök és a csicsóka azok a termények, amiket ősszel-télen bátran fogyaszthatunk. Az információkat Novák Péter életmódtanácsadótól kaptuk - ezúton mondunk köszönetet érte.

Sütőtök – az aranyszínű csemege

A sütőtök (Cucurbita maxima convar) őshazája Közép- és Dél-Amerika trópusi része, az inkák, a maják és az aztékok jellegzetes táplálékai közé tartozott. Amerika felfedezése után került Európába, hamar közkedveltté vált. A XVI. század óta ismert és termesztett növény Magyarországon is.

A magyar neve a szláv vagy cseh eredetű „tekvica” vagy „tykev” névből származik. Terjedelmes, hengeres szárai több méteresre is megnőnek, hatalmas, márványozott, durva szőrös levelei vannak. Hazai fajtái a nagydobosi, kiszombozi, és a banántök. A termések hosszúkásak, gömb alakúak vagy lapítottak, mint a legtöbbet termelt nagydobosi fajtáé. Héja szürke vagy ezüstfehér. A kabaktermés húsa világossárga, sárga vagy narancsvörös, körülbelül 5 cm vastag, a magja fehér vagy szürke. A magja nagy mennyiségű olajat tartalmaz, olajtartalma a 30-38 százalékot is eléri.

Miért jó?
Tápértéke nagyobb, mint a spárgatöké, szénhidráttartalma, karotin- és C-vitamin tartalma is felülmúlja a többi tökfajtát. Energiatartalma 80 kcal/100 gramm, 16,5 g szénhidrát van 100 grammjában. Fehérje-, rost- és zsírtartalma elenyésző, annál gazdagabb különböző vitaminokban (A-, B1-, B2-, B3-, B6-, C-, E-vitamin), folsavban és pantoténsavban. Karotintartalma például 4 mg, C vitaminból 24 mg-t találhatunk benne, E-vitaminból pedig 1,1 mg-t.
Ásványi anyagok bő forrása is, például magas kálium-, foszfor-, vas-, réz-, mangántartalma miatt.
Káliumtartalma miatt vérnyomáscsökkentő és vízhajtó hatása is van. Az antioxidánsok és karotinoidok pedig megkötik a szabad gyököket, erősítik az immunrendszert, így hozzájárulnak a keringési betegségek és a daganatok megelőzésében. A tökmagolaj kedvező élettani hatású, hiszen omega-3-zsírsav van benne.

Csaknem kizárólag sütve szokták fogyasztani, pedig számos más felhasználási módra lenne lehetőség.
Felhasználja a cukrászipar és a konzervipar is, például kedvelt bébiételek, ivólevek készülnek belőle. Édeskés, de nem markáns ízű, így sokféle fűszert alkalmazhatunk hozzá, például a belőle főzött leveshez szerecsendió, római kömény, koriandermag, curry és gyömbér is illik. Krumplit kiváltható köret, püré is készülhet belőle alkalmanként, ez esetben rozmaringgal is lehet ízesíteni. Édességként a hagyományos téli fűszerek: a gyömbér, a szerecsendió, a fahéj és a szegfűszeg adhat aromát neki.
Magja pörkölve finom és egészséges „rágcsa”, a tökmagolajat pedig salátákba használhatjuk.
A sütőtök sárga, tölcséres virágai is ehetőek, például palacsintatésztába forgatva, olajban sütve különleges csemegét lehet készíteni belőle.

Csicsóka

Ez a növény kalandos úton került Kanadából Franciaországba még az 1600-as évek elején, majd Olasz-ország érintésével hazánkba. A napraforgófélék családjába tartozik, 2-4 méteres magasságúra is megnő, ám a lényeg a föld alatt rejtőzik. Ágas-bogas gyökérzetén, akárcsak a burgonyának, gumók nőnek.
Szereti a napfényt, talajban és vízben igénytelen, a homokos talajon is jó terméshozama van. Igen magas a szénhidrát-, ezen belül az inulintartalma, ami a vastagbélben levő baktériumok lebontó hatása következtében gyümölcscukorrá alakul, és ennek döntő részét a szervezet inzulin nélkül is hasznosítani tudja.
Mivel a vastagbélig eljut és ellenáll az emésztőnedvek hatásainak, élelmi rostként funkcionál. Ezért a cukorbetegek táplálkozásában nagy a jelentősége.

A gyömbérgyökérre emlékeztető, sárgásfehér gumókat a legjobb nyersen fogyasztani salátákban (elég csak gyökérkefével megtisztítani, nem kell hámozni), de főve és sütve is finom, csak akkor édes ízű. Magas rosttartalma miatt telítettségi érzetet ad, javítja a székrekedést, megköti és eltávolítja a felesleges koleszterint a szervezetből (csökkentve ezáltal a szív- és keringési betegségek rizikóját).